Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gavra, Ioan

1990. február 1.

A Tineretul Liber jan. 31-i számában Ioan Gavra a legsúlyosabb vádakkal illette dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanárt, a leváltott tanügyminiszter-helyettest, szemére hányva, hogy rátért a román és magyar nyelvű oktatás szétválasztására, semmibe véve a két nép érzelmeit. Valójában Pálfalvi csak azokat ellenjegyezte, ahol az iskolai közösségek kérték a szétválást. Gavra azzal vádolja Pálfalvit, hogy kizárólagos etnikai befolyási övezeteket akar kialakítani Erdélyben. Ezt a vádaskodó hangot visszautasítja Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mi fáj Gavra úrnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

1990. június 29.

A NU hetilap 15. száma Emil Cioran Románia történelmi spirálja című írását. A szerkesztők szükségesnek tartották Cioran egykori "faji üzenetét" közzétenni, melyet c ismertetett. Cioran a védekező román magatartást hánytorgatta föl. Nagyhatalmi törekvéseket sugall, a "jelentéktelen szomszédok" rovására. Mit adtak a magyarok a világnak? - tette fel a kérdést Cioran. Válasza: asszonyokat, cigányokat. Cioran a modern Magyarországot is ultrareakciósnak nevezte. Szerinte "a magyaroknak semmi keresnivalójuk nincs már a világon..." Közben Ioan Gavra Bukarestből azt üzente: Erdélyben csak egy nép él: a román. / Lászlóffy Csaba: Mit keres Cioran úr szelleme közöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1990. október 9.

Az RMDSZ-képviselők okt. 9-én tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a kereskedelmi társaságok törvénytervezete 93. szakasza szerint ezek vezetője román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány mégis az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Az RMDSZ nyilatkozatban indokolta meg döntését, egyben tiltakozott Ioan Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőjének rágalmazást, nemzeti uszítást tartalmazó felszólalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1991. február 4.

Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./

1991. szeptember 24.

Az Alkotmányozó Gyűlés szept. 24-i vitájában arról volt szó, hogy működhetnek-e etnikai pártok. Többen hevesen kikeltek az etnikai pártok engedélyezése ellen /Petre Turlea /Front/, Gheorghe Dumitrascu /Front/, Ioan Gavra /RNEP/, Radu Ceontea /RNEP/, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1991. október 8.

Az előző napokban heves vita folyt az alkotmánytervezetnek a területi szeparatizmust tiltó cikkelyéről, ugyanis Ioan Gavra /RNEP/ és mások követelték, hogy töröljék a területi szót, tehát minden szeparatizmus tiltott legyen. Végül is maradt az eredeti fogalmazás: a területi szeparatizmus tiltott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1991. október 14.

A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. október 24.

A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/

1991. december 4.

Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1993. február 4.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. A kongresszuson "konszenzusteremtő szándékot lehetett tapasztalni minden áramlat platformképviselőitől"- állapította meg. Kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de egyik címkét sem akarja felvállalni. Hisz abban, hogy a célok világosabb megfogalmazásával sikerül a mérsékelt és radikális szembenállást kiküszöbölni. Az autonómia tekintetében konszenzus van. - Továbbra is szükség van Tőkés László hangsúlyos jelenlétére az RMDSZ-ben, ő "a forradalom, egy nemzeti kisebbség szimbóluma." A döntések meghozatalában együtt dolgozik Tőkés László püspökkel.- Az elfogadott meghatározás: romániai magyar nemzeti kisebbség a jogászok körében vitatott, valószínűleg változik majd a meghatározás a mindennapi gyakorlatban. - Továbbra is az állami oktatás dominál, ezen a területen nem tudtak előrelépni, a magánszférában pedig nem használták ki a lehetőségeket. - Nem szabad engedni, hogy általános kiábrándultság verjen gyökeret, ez az elvándorlást segíti. - El kell készíteni a magunk fehér könyveit, kezdeményezőnek kell lenni. Arra a kérdésre, hogy hiányzik a Képviselők Tanácsából Szőcs Géza és Borbély Imre, Markó Béla azt válaszolta, hogy a tapasztalt emberekre továbbra is szükség van. Tófalvi Zoltán megjegyezte, hogy Ioan Gavra kijelentette: az RMDSZ Románia Aids-betegsége. Várható a jövőben is a hasonló RMDSZ-ellenes kirohanás? A szélsőséges román nacionalizmus további éles támadásaira számítani lehet, felelte Markó Béla. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1993. szeptember 7.

Eddig a háttérből támogatta a kormányt a Románok Nemzeti Egységpártja, jelezte Ioan Gavra alelnök, most bizonyos feltételek esetén kész részt venni egy megalakítandó koalíciós kormányban. Az RNEP 17 pontban foglalta össze követelései listáját, ezek között szerepel négy miniszteri tárca is, továbbá a kormánynak ki kellene jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. Vacaroiu miniszterelnök nem zárkózott el az RNEP-vel való tárgyalástól. Vacaroiu miniszterelnök nagy dilemmája: Funar vagy Európa? - írta az Evenimentul Zilei. Ha ugyanis nemet mond Funarnak, elveszíti parlamenti többségét, ha viszont igent mond, az ET rosszallását váltja ki. - Egyébként Iliescu elnök az előző napokban Corneliu Coposuval tárgyalt az eljövendő kormány összetételéről. /Gyarmath János, Bukarest: A Vacaroiu-csapat dilemmája: Funar vagy Európa. = Magyar Nemzet, szept. 7./

1994. január 20.

Halász Anna visszautasította azt, hogy a különben tisztességes román vicclap, az Academia Catavencu legutóbbi száma a Román Nemzeti Egységpártot /PUNR/ gúnyoló cikkének Ioan Gavra, a PUNR Tőkése címet adta. Tőkés László nagy bűne, hogy sohasem kollaborált, nem hajtott fejet a hatalom előtt. Tőkés László lehet objektíve merev, de nem lehet elvitatni jóhiszeműségét és azt az erkölcsi-szellemi klasszist, amit képvisel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1994. szeptember 22.

A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./

1995. április 21.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke ápr. 20-án bejelentette, hogy az RMDSZ mérlegeli önálló elnökjelölt állításának lehetőségét. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke, Ioan Gavra megfenyegette Funar pártelnököt: amennyiben nem türtőzteti magát, és kijelentéseivel veszélyezteti a vezető kormánypárt és az RNEP viszonyát, akkor megfosztják elnöki megbízatásától. /Magyar Nemzet, ápr. 22./

1996. február 28.

A román külügyi szóvivő febr. 28-i sajtóértekezletén az újságírók rendelkezésére bocsátotta az Európai Unió-román társulási tanács brüsszeli üléséről kiadott közleményt. Számos kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy Ioan Gavra, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt alelnöke az Adevarul de Cluj febr. 27-i számában kilátásba helyezte, hogy pártja az amerikai szenátushoz fordul Alfred Moses amerikai nagykövet legutóbbi, a szélsőséges pártokat bíráló megjegyzései miatt. A külügyi szóvivő kijelentette, hogy a nagykövet beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna. /Budapest-Bukarest viszonya. = Új Magyarország, febr. 29./

1996. augusztus 3.

Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./

1997. május 6.

Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1998. szeptember 4.

Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

1998. november 14.

Ioan Gavra, az RNEP parlamenti frakcióvezetője kijelentette, az ellenzéki pártok között megállapodás értelmében az ellenzéki pártok parlamenti sztrájkot hirdetnek meg, amennyiben az alsóház jóváhagyja a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a magyar egyetem létrehozását. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

1999. február 20.

Febr. 20-án Szatmárnémetiben találkoztak a Román Nemzeti Egységpárt vezetői. Megjelentek a párt színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, a párt megyei vezetői és ortodox papok. Valeriu Tabara, a párt elnöke óvott attól, hogy a magyar kisebbségnek visszaadják ingatlanait. Ezután Ioan Gavra felolvasta a párt Erdélyhez szóló üzenetét. Ebben a román lakosságot igyekeztek felvértezni az RMDSZ ellen. Az üzenet így zárult: "Isten minket úgy segéljen, hogy Erdély megszabaduljon az itteni románokat fenyegető gonosztól!" /Felső-szintű RNEP-találkozó Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1999. szeptember 14.

Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormány határozata ellen, hogy az ortodox egyházat ne nyilvánítsák államvallássá. Ion Iliescu volt elnök szerint egy olyan államban, ahol a lakosság 90 százaléka ortodox és e vallás vezetői az országban vannak, egyházukat nem külföldről irányítják, mint az egyéb felekezetekhez tartozó egyházakat, a kormány döntését feltétlenül át kell gondolni. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus egyház a Vatikántól függ, ezért nem tarthatnak jogot nemzeti egyházi státusra. - Varujan Vosganian sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobboldali Erők Szövetsége úgy látja, hogy az ortodox egyházat államvallássá kell nyilvánítani. - A Román Nemzeti Egységpárt szintén helyénvalónak és jogosnak tartja az ortodox egyházi vezetők tiltakozását - jelentette be Ioan Gavra, a párt alelnöke. /Az ellenzék az ortodox egyház követelését támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. február 12.

A költségvetési vita során az RMDSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tanügyi törvény előírásainak megfelelően az oktatást a bruttó hazai össztermék 4 százaléka illesse meg - hangoztatta Mátis Jenő képviselő febr. 10-i sajtóértekezleten. A tanügyi reform egyik eredménye épp az, hogy nem csak a központi állami költségvetésből finanszírozható az oktatás. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van a tanügyi tevékenység különböző részelemeinek a finanszírozásában: iskolák, óvodák felújításában, helyi kedvezmények biztosításában stb. - Kónya-Hamar Sándor képviselő a képviselőház e heti munkálatait ismertetve elmondta: az RMDSZ ellenzi olyan idegenrendészeti törvény elfogadását, amely kötelezővé tenné a romániai jogi és fizikai személyek számára külföldi vendégeik bejelentését. Kónya-Hamar elmondta: az RNEP-es Ioan Gavra kijelentései, miszerint a magyarok külföldi ügynököket rejtegetnek, ezért van szükség az ilyen törvényre, senkit sem lepett meg. Váratlan volt a parasztpárti Dejeu felszólalása, aki szintén támogatásáról biztosította a külföldiek bejelentéséről szóló előírást. /Székely Kriszta: RMDSZ-sajtóértekezlet. Ismét be kell jelenteni külföldi vendégeinket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2000. április 5.

Ápr. 4-én a Legfelsőbb Bíróság döntött: megalapítható a Petőfi-Schiller Tudományegyetem. A testület helyt adott a kormány fellebbezésének. Előzőleg a bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt által megfogalmazott kifogásokat, és úgy ítélte meg, hogy a tanintézet megalapítása törvénytelen lenne. /(-halmi): Mégis lesz Petőfi-Schiller? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./ Kötő József oktatási államtitkár szerint a Legfelsőbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Az ápr. 5-i román sajtó állítása szerint a magyar-német nyelvű egyetem valószínűleg Kolozsváron működne. Alexandru Lapusan Kolozs megyei RTDP-s képviselő kijelentette: gyanakvással fogadja a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselő meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Petőfi-Schiller mégsem hozható létre. /Újra kell elemezni a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ügyét - véli Kötő József oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2000. július 27.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (ApR) közötti választási szövetséget célzó tárgyalások mindeddig nem hoztak konkrét eredményt. - A Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) és a Román Nemzeti Párt (PNR) vezetősége bejelentette: augusztus 1-jén aláírják a két párt egybeolvadását szentesítő protokollumot. Ioan Gavra PUNR-elnök elmondta, hogy a létrejövő új párt "nemzeti, nacionalista" formáció lesz. Választási jelük a VR (Vatra Romaneasca) lesz. - Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke jelezte: a PD önmagában indul a választásokon. - A Parasztpárt /KDNPP/ nem támogatja a parlamenti választások elhalasztását. /Folynak a pártközi egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2004. március 19.

A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2006. március 13.

A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2015. április 10.

A SRI állt az egyik legnagyobb romániai átverés, a Caritas mögött?
1993-ban a piramisjátékban résztvevők számát 4 millióra lehetett tenni, az ország készpénzállományának egyharmada a birtokukban volt.
Ki állt az 1993-ra a romániai készpénzek egyharmadát kezelő piramisjáték hátterében? – teszi fel a kérdést az Adevarul, és be is azonosítja a tetteseket a három részes anyagában. 
A piramisjátékról azt írta 1993-ban a The Economist, hogy ha a jelenség folytatódik, akkor elképzelhető, hogy a Caritas készpénz-állománya meghaladja az akkori román GDP-t. Azonban még azelőtt, hogy ez megtörténhetett volna, a Caritas piramisjáték bebukott. 
„Tedd be a pénzed, és három hónap múlva nyolcszorosát veheted ki!” – volt olvasható a kolozsvári Mesagerul transilvan hasábjain. A rendszerváltás utáni közhangulatban, miközben a lakosság jó része továbbra is szegénységben tengődött, ezek a szavak a kezdeti hitetlenkedés ellenére nagy visszhangot váltottak ki. A lelkesedés akkor hágott a tetőfokára, amikor az első győzteseket kisorsolták, és megkapták a betett pénzük sokszorosát. 
Úgy tűnt, hogy a piramisjáték kiötlője, a brassói Ioan Stoica olaszoknál tanult „titkos matematikai képlet” működik, és míg a kormány nem képes arra, hogy az embereknek színes tévét, autót és reményt adjon, addig a Caritas igen. 
Kolozsvár volt a piramisjáték legnagyobb kedvezményezettje. Ahogy a játék egyre több embert vonzott be, és egyre többen voltak képesek akár a házuk elzálogosítására is, úgy nyertek egyre többen az első körökben csatlakozók közül. 
Aztán 1994-re bekövetkezett az, amire számítani lehetett: a Caritas becsődölt, sok romániai meg a betett pénzét se kapta vissza, nemhogy annak a sokszorosát. 
De hogyan volt lehetséges mindez? 
A végül becsődölő Caritas ügye az 1995-ben emiatt 10 hónapot ülő Stoicán kívül nem járt mások felelősségre vonásával. Azonban, mint azAdevarul anyagából kiderül, a Caritas működése nem lett volna lehetséges a hatóságok legalább passzív hozzáállása, és a román belföldi hírszerzés (SRI), valamint annak aktív és nyugalmazott tagjainak a „belefolyása” nélkül. 
Az Adevarul anyagának az értelmezése szerint a Ion Iliescu akkori államfő, valamint a SRI akkori vezetője, Virgil Măgureanu 1989 után megszerzett hatalmának a megerősítésével áll összefüggésben a Caritas-sztori. 
Egy (többnyire) kolozsvári történet 
Grigore Zanc, a Nemzeti Megmentési Front (FSN) Kolozs megyei elnöke és Dan Pantea, a FSN ifjúsági szervezetének vezetője, valamint a Securitate volt ügynöke 1990-ben alapítja meg az Azi de Cluj nevű hetilapot. A cél a FSN propagandáját terjeszteni. 
Ezt a lapot alakították át Mesagerul transilvanná, amely azután, hogy Zanc Kolozs megye prefektusa lett, a prefektúra hivatalos lapjává vált. A hetilap élére Pantea került, a székhelyét meg a prefektúra épületében rendezték be. 
Pantea ugyanakkor megkérte Zancot, hogy hozza össze Virgil Măgureanu SRI-igazgatóval. Mint később kiderült, Pantea azért ment találkozni a kémfőnökkel, hogy támogatását kérje egy olyan médiaorgánum létrehozásához, ami egyes titkos SRI-akcióknak szolgálhat fedőszervül, ehhez Mileniul III néven akartek egy céget létrehozni. Măgureanu 1992-re adott zöld utat a projektnek, és a Pantea által elmondottak szerint a Mesagerul transilvan vezetője újra a SRI tisztjévé vált. 
A Caritas 
A Brassóban 1992. április 16-án bejegyzett Caritas először Kolozsvárra költözött, majd valamilyen módon megszerezte a Mesagerul transilvan támogatását. 1992. május 29-én jelent meg az első hirdetés, amelyben szépen ötvözték a piramisjátékok alapgondolatait, a populizmust és a gyors nyereség ígéretét. Az egész hátterében az alapító nagy szíve és csodálatos tudása állt, a cél az volt, hogy a románokat kimozdítsák az elkeseredésből és a szegénységből. 
Az emberek érthető módon nagyobb bizalommal fordultak a piramisjátékhoz a hatóságok cinkossága miatt, hiszen a prefektúra hivatalos lapjában jelentek meg a hirdetések, ráadásul a prefektúra épületében volt a Caritas székhelye. 
A jelenség 1993-ban érte el a tetőfokát. Ekkorra már többek között a kolozsvári Sportcsarnokban folytak a kifizetések, más városokban is nyíltak kirendeltségek. A Mesagerul transilvan 4 oldalról 16 oldal terjedelemre váltott: valahol el kellett férjen a nagyszámú nyerteslista. 
Kolozsvár hirtelen az első helyre került az országban az egy főre jutó autók tekintetében. A sikernek meg híre ment, az egész országból jöttek pénzt letenni a városba. 
A népőrületet a nyugati sajtó is megneszelte, és egy rend elemzés is készült, ami azt bizonyította, hogy a modell fenntarthatatlan. Ezeket a híreszteléseket Stoica egy sor újságíróval és közéleti személyiséggel igyekezett eloszlatni. 
Dan Zamfirescu és Dumitru Cerna, a Romániai Írószövetség tagjai egyenesen könyvet írtak arról, hogy a Caritas arról szól, hogy elhárítsák a szegénység és kétségbeesés révén eszközölt „román-ellenes genocídiumot, amit a külföldi erők visznek véghez”. Eközben a Román Televíziónál sorra jelentek meg Mihai Tatulici riportjai a boldog nyertesek, vagy a reményteljes „befektetők” történeteivel. A Gheorghe Funar által vezetett PUNR és a kolozsvári önkormányzat képviselői, valamint maga Funar is gyakran tette tiszteletét a Caritas rendezvényein. 
A lufi kipukkan 
1994. május 19-én jelent meg az a cikk a Mesagerul transilvánban, ahol maga Stoica jelentette be, hogy a Caritas bezár. A cikkben még a pénz teljes mértékű visszaadásáról volt szó, amit persze nem volt ahonnan kifizetni. 
Pantea, aki a Caritas hálózatnál is fontos szerepet töltött be, egy 2002-es, a Ziua hasábjain megjelent anyagban kijelenti, hogy a SRI által működtetett sajtóorgánum pénzgyűjtéssel is foglalkozott a román titkosszolgálat számára. 
A Caritas-lufi kipukkanása után Panteát gyorsan tartalékba helyezték, a Mileniul III projektet pedig felfüggesztették. Mint kiderült, Pantea volt az, akinél teljes egészében megtalálható volt a nyertesek listája, sőt azoknak a listája is, akiknek „előrehozták” a kifizetés pillanatát. Dan Pantea, a Caritas adatbázisát kezelő SRI-ügynök ezután eltűnt az országból, így az adatbázisok a mai napig nem ismertek.  Miután az ország ráébredt a Caritas jelentette átverésre, éhségsztrájkok és tüntetések kezdődtek: a pénzük nélkül maradók vissza szerették volna kapni az összegeiket. Ioan Stoicát végül letartóztatták, azonban annak ellenére, hogy hét évet kapott, végül 1996-ban, 10 hónap börtönbüntetés után kiengedték. Stoica azóta sem hajlandó nyilatkozatokat tenni a sajtónak. 
A PUNR 1994. augusztus 20-án lépett kormányra, később fúzió révén egyesült Corneliu Vadim Tudor PRM-jével, ami az anyag megállapítása szerint úgyszintén a Securitate volt embereinek politikai eszközeként működött. Már a kormányra lépésükkor átértékelték a Caritas-őrület idején mutatott hivatalos támogatásukat. Ioan Gavra PUNR-alelnök így nyilatkozott az ügyről: „A Caritashoz hasonló játékok révén beszedett adókkal a román kormány igazából a románok naivitását és butaságát adóztatta meg”.
Transindex.ro



lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998